Kozel 4 honapos kalandozas utan, temerdek emlekkel tarisznyamban hazaterek szeretett kis hazamba, es vegre nyakatokba borulhatok, bonyolult magyar mondtatokat fuzhetek, Turo Rudit es Mezeskalacsot ehetek, Erik Sumo koncertre mehetek, erthetem a kiirasok minden szavat, es elbeszelgethetek a nenikkel az utcan. Tisztazhatom az osszegabajodott szalakat eletemben, es nem banthatok meg senkit, mert jo szandekkal megyek.
Remelem, talalkozunk az elkovetkezo 2 hetben, mig magyar foldet taposok.
Ate logo! Adeus Portual!
2007. december 19., szerda
2007. december 12., szerda
Life time opportunity
Az európai forgatagba visszacseppenve végre időt szakíthatok a marokkói élmények szavakba öntésére. Ideje, mert félek az összes csoda, amit ott láttam elillan, és rájövök, hogy csak álom volt. Annyira sikerült lelassulnom az arab világban, hogy visszatérve Portugáliát igen rohanónak vélem, és most már túlteszek késésben a helyieken is.
Hol is kezdjem? Persze sikerült a portói ködben rám ragadt náthával és jó adag felhalmozott alvás deficittel útra kelnem. A lengyel pajtik pár nappal korábban érkeztek, és mint helybeli kötelességemnek éreztem a város illő bemutatását, és elszállásolásukat, ami mókásra sikerült, piciny lakunkban 9-en hajtottuk le fejünk. A 3 napos idegenvezetői szerepkör eléggé lefárasztott, nem gondoltam volna, hogy ez rajtam ragad a túra során, mivel szinte semmit sem tudtam az országról. Nagyon demokratikusra sikerült a trip, néha talán hiányzott is némi domináns vezér, de mindent sikerült frappánsan megoldani. Nagy segély volt 2 francia cimboránk jelenléte, akik révén nem vesztünk el a sok „Szevabiem” között, Darya, a török leányzó az iszlám világ rejtelmeiről adott némi felvilágosítást, Robert pedig sok tuti uti terv lehetőséggel állt elő. De be kell vallanom, így is nagyon spontánra sikerült a kiruccanás.
Az arab világ szele már a reptéren arcon csapott, amikor a taxisok raja hiénahordaként rontott ránk. Ez az erőszakosság belőlem bizalmatlanságot váltott ki, és a tanácstalan gruppunkat nagy nehezen elvonszoltam a buszmegállóig, ami persze egy fiktív fogalom Marrakeshben. Szóval a sztrádaszerű főúton leintettünk egy buszt, ami elröpített minket a főtérre, és megkezdődött a határtalan rácsodálkozás…
Marrakesh: menta tea, kebab, kígyó tánc, datolya hegyek, színpompás kelmék, koldusok, injekciós tűben henna, fullasztó szmog, hatalmas parkok óriás pálmákkal, rózsaliget, őrült kocsik, palota, szenny, pompa, mecset, naplemente, narancsos fények, dugi pia bolt, család a robogón, eltévedés, varázslat és ámítás, balga turistak, csontig tisztulás hamamban, végtelen alkudozás, balkonon szunnyadás, csoki, buszpályaudvar kajtatás…
Amikor a cél maga az út..., ezt még soha nem éreztem ennyire komolyan, mint mikor az Atlasz hófödte csúcsai között kacskaringózott buszunk a Szahara felé. Tudtam csodás helyen vagyok, és még csodásabbra érkezem, miközben a mellettem ülő anyuka épp szoptatta kicsinyét, vagy hányt a szerpentin lejtőin, engem tökéletes harmónia szállt meg.
10 óra buszút, 1 óra taxi (7személlyel) 1 óra extra várakozás, 1 óra dzsip zötykölődés után az éj közepén megérkeztünk a millió csillagos sivatagba…
Ámulat és bámulat, határtalan csillagfény, vendégszeretet, harira, kuszkusz, zene, homok, víz, mocsár, dobszó és gitár, tánc, móka, sátor, hideg, nagyon hideg, hold, vodka, Nap, meleg, dűnék, sí, homok, homok, homok, fehér, sárga, piros. Tevék, karaván, naplemente, tűz, sok móka, sötét, finomság, nóta, berber találós kérdések (nagyon fárasztóak), csillagok…
Erfut (nyomor), busz, Tinherir (ferfiemberek hada, ócska piac, 2,5Euros szállás, 0,5Eu-s gyros, hegyek, berber falu, sok kutyagolás, good price for you and for me, my friend!, busz lerobbanás, Ouarzazat, ejjeli Atlasz, Marrakesh, Madrid reptér(10 óra, soha többet nem iszom Vodkát és Kólát) Portó: a minha cidade bonita.... a minha casa optima
Hol is kezdjem? Persze sikerült a portói ködben rám ragadt náthával és jó adag felhalmozott alvás deficittel útra kelnem. A lengyel pajtik pár nappal korábban érkeztek, és mint helybeli kötelességemnek éreztem a város illő bemutatását, és elszállásolásukat, ami mókásra sikerült, piciny lakunkban 9-en hajtottuk le fejünk. A 3 napos idegenvezetői szerepkör eléggé lefárasztott, nem gondoltam volna, hogy ez rajtam ragad a túra során, mivel szinte semmit sem tudtam az országról. Nagyon demokratikusra sikerült a trip, néha talán hiányzott is némi domináns vezér, de mindent sikerült frappánsan megoldani. Nagy segély volt 2 francia cimboránk jelenléte, akik révén nem vesztünk el a sok „Szevabiem” között, Darya, a török leányzó az iszlám világ rejtelmeiről adott némi felvilágosítást, Robert pedig sok tuti uti terv lehetőséggel állt elő. De be kell vallanom, így is nagyon spontánra sikerült a kiruccanás.
Az arab világ szele már a reptéren arcon csapott, amikor a taxisok raja hiénahordaként rontott ránk. Ez az erőszakosság belőlem bizalmatlanságot váltott ki, és a tanácstalan gruppunkat nagy nehezen elvonszoltam a buszmegállóig, ami persze egy fiktív fogalom Marrakeshben. Szóval a sztrádaszerű főúton leintettünk egy buszt, ami elröpített minket a főtérre, és megkezdődött a határtalan rácsodálkozás…
Marrakesh: menta tea, kebab, kígyó tánc, datolya hegyek, színpompás kelmék, koldusok, injekciós tűben henna, fullasztó szmog, hatalmas parkok óriás pálmákkal, rózsaliget, őrült kocsik, palota, szenny, pompa, mecset, naplemente, narancsos fények, dugi pia bolt, család a robogón, eltévedés, varázslat és ámítás, balga turistak, csontig tisztulás hamamban, végtelen alkudozás, balkonon szunnyadás, csoki, buszpályaudvar kajtatás…
Amikor a cél maga az út..., ezt még soha nem éreztem ennyire komolyan, mint mikor az Atlasz hófödte csúcsai között kacskaringózott buszunk a Szahara felé. Tudtam csodás helyen vagyok, és még csodásabbra érkezem, miközben a mellettem ülő anyuka épp szoptatta kicsinyét, vagy hányt a szerpentin lejtőin, engem tökéletes harmónia szállt meg.
10 óra buszút, 1 óra taxi (7személlyel) 1 óra extra várakozás, 1 óra dzsip zötykölődés után az éj közepén megérkeztünk a millió csillagos sivatagba…
Ámulat és bámulat, határtalan csillagfény, vendégszeretet, harira, kuszkusz, zene, homok, víz, mocsár, dobszó és gitár, tánc, móka, sátor, hideg, nagyon hideg, hold, vodka, Nap, meleg, dűnék, sí, homok, homok, homok, fehér, sárga, piros. Tevék, karaván, naplemente, tűz, sok móka, sötét, finomság, nóta, berber találós kérdések (nagyon fárasztóak), csillagok…
Erfut (nyomor), busz, Tinherir (ferfiemberek hada, ócska piac, 2,5Euros szállás, 0,5Eu-s gyros, hegyek, berber falu, sok kutyagolás, good price for you and for me, my friend!, busz lerobbanás, Ouarzazat, ejjeli Atlasz, Marrakesh, Madrid reptér(10 óra, soha többet nem iszom Vodkát és Kólát) Portó: a minha cidade bonita.... a minha casa optima
2007. december 7., péntek
Portoi palackbol Szahara homokjaba
Ez most csak egy ropke eletjel, hogy visszatertem Afrika csodas foldjerol, kalandal, elettel, csecsebecsevel teli zsebekkel. Nehez a visszaszokas Europaba, persze nincs net, igy a reszletes beszamolot kesobbre halasztom.
Millio marokkoi csok nektek!
Millio marokkoi csok nektek!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
