Bizony Europa ezen csucskejerol gyakran eszembe jut, hogy ez a nyugat Balkanja, a kaotikus kavalkad es a jol szervezettseg keveredik, a regi egy pici ujal, a szines a sotettel, a draga az olcsoval, a sikk a lepukkanttal, messze es megis kozel.
Hat igen most mar el kell kezdeni valami konkluziot levonni, vegosszegzeseket tenni, mert az utolso ket het kozeleg, es az ido pereg. Bar erre keptelen vagyok, mert biztos vagyok benne, hogy nemsoka visszaterek ide, e helyre mely, szivemnek oly igen kedes. Ertem is meg nem is a nagy utazokat, kik mindent be akarnak jarni, es egy helyre ketszer meg veletlenul sem, hisz oly nagy a vilag, de bennem oly nagy a hala, hogy akad meg egy hely kis hazamon kivul, hol bevett meg a fold, es otthont adott, ha csak kis idore is, es az ismeros utcakon koszalva nagyot vera szivem, ha arra gondolok el kell menni (igaz haza, vegre), es ki tudja mit hoz a jovo.
Gyakran kerdezik tolem, mirt Portugalia, miert Porto. Hat mert csodas, nem tudtam csak sejtettem, de most mar teljes szivembol tudom, es az osszes hely kozul Porto itt a legelvarazsoltabb gyongyszem. Es mindig akad uj racsodalkoznivalo, egy haz, egy erkely, egy kutya vagy kakas, egy szin egy szag, egy szarado ruha.
Alkalmi idegenvezetokent (amitol igen lokal patriotanak erze magam) magam is minduntalan elamulok e varos bajain, izgatottan ver a szivem, hogy kinek hogy tetszik, es a nem megfelelo reakcio lattan talan meg is sertodnek, de ilyen nem igen van. Kalandot keresve ismeretlen utcakba vezetem a cimborakat, es hidegverrel leplezem, ha eltevedek (mert ez meg ma is megesik) hisz az iranytado tornyok egyike ugyis nemsoka felbukkan.
Hat igy telnek az utolso napok,nem kapkodva, sovaran, hogy mit meg lehet kisajtoljam, megnezzem amit csak kell, hanem abban az edes nyugalomban, hogy meg ugyis visszaterek, es hagyok felfdeznivalot.
Szoval kezdem a portoi oslakos eletet elni, elfelejteni, hogy atmeno turista vagyok, vacsorak, koncertek, borkostolok, vendegek csostul, hetvegen kisebb videki kirandulas, es a napfenyes tavasz beszippantasa.
2008. március 16., vasárnap
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)